Napokkal a kirándulás előtt már mindannyian izgatottan vártuk utunkat. Ám a korai indulásunknak köszönhetően csapatunk kissé álmosan 
kezdte meg utazásunkat Pápára.
Az út alatt néhányan ugyan elbóbiskoltak, de mind jól szórakoztunk, megvitattuk az éppen aktuális dolgokat és időközben megegyeztünk, hogy kivel leszünk lakótársak az elkövetkezendő négy napban, páran a pápai diákokkal vették fel a kapcsolatot.
Egy kis idő után (csekély 5 óra) első megállónk Győr volt. Mind megörültünk, amikor megtudtuk, hogy a szabadprogram keretein belül szétnézhetünk picit a város gyönyörű sétáló utcáján. Csapatunk egy része azonnal sietett is a boltok és a kávézók felé, ahol felfrissülhettek. Jómagam egyenesen egy könyvesboltot kerestem ahol az útra való olvasmányom után kutattam.
A másfél órás sétát még egy órás utazás követte, amely során mind tűkön ülve vártuk, hogy végre megérkezzünk Pápára.
Fáradtan, de annál nagyobb örömmel újra láttuk az ismerős diákokat, és közösen összeállítottuk a projektet a tanárnők segítségével. Ezt megelőzően pedig egy kisfilmet nézhettünk meg a pápai Petőfi Sándor Gimnáziumról, amiből sok érdekes dolgot tudhattunk meg az ottani oktatásról és a közösségről. Egy gyors vacsora után a hazai diákok közül néhányan elkísértek minket egy sétára a városban, eközben elbeszélgettünk a hét további részéről.
Miután mind visszaértünk a szállásunkra a kimerítő napunk után könnyen elaludván pihentük ki a majd egész napos utazás fáradalmait. (Cselényi Viktória)
A csütörtöki reggeli után a Petőfi Sándor Gimnáziumba mentünk, ahol egy közös műsort adtunk elő a helyi diákokkal, amely Petőfi Sándor és 
Tompa Mihály barátságáról szólt. Ezzel a műsorral nyitottuk meg közös projektünk színes kiállítását. Hallhattunk Tompa verseket és Petőfi verseket, egy kutatásokra épülő jelenetből megismerkedhettünk Tompával, a hanva lelkésszel és az ottani közösség problémáival. A féllépés végét egy közös énekkel zártuk. Ezt követően két múzeumot tekintettünk meg, az egyik az Edvy malom volt, a másik pedig a Kékfestő Múzeum. Az Edvy malomról sok érdekességet tudtunk meg magától a tulajdonos úrtól , pl. hogy a tulajdonos nagyapja hagyatékát dolgozta fel és abból készített kiállítást, manapság szállásként is működik, a kültéri múzeumban sok olyan gép található, amely szerves részét képezte a malomban folyó életnek. A Kékfestő Múzeum gyönyörű és érdekes volt a számunkra. Megmutatták nekünk az egykori műhelyet és azt is, hogy milyen minták és ruhák készültek ott. Ez után megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát és azt a házat is amelyben megszállt Pápán, majd meghallgattuk A borozó és a Nemzeti dal című verseit. Megnézük a Pápai Református Gyűjteményt. A helyi diákok megmutatták a város nevezetes helyeit, pl. a főtért, a római katolikus templomot, a Lábas házat, az Eszterházy-kastélyt. Szabadprogram következett, a fiúk fociztak és voltak, akik a helyi termál fürdő meleg vizét élvezték. A nap végét a vacsora és az azt követő szabadprogram zárta.
A pénteki nap hamarabb kezdődött a számunkra mint a többi, mert sok számos program várt ránk. Az első megálló Székesfehérvárott volt, ahol Mariann néni, a kedves idegenvezetőnő várt ránk. Először a Koronázó Bazilika Középkori Romkertjét néztük meg, ahol sok érdekességet tudtunk meg Szent István koronázásáról és életéről. Ezt követően megnéztük a város látnivalóit, ilyen pl. a fehérvári órajáték, az Országalma, Hiemer-ház, Kati néni szobra. A második megálló Veszprémben volt, ahol megcsodálhattuk a Veszprémi Szent Mihály Székesegyházat, a Tűztornyot, a Szaléziánumot, melynek kertjéből a vidakuktot is láthattuk. Mivel szűkös volt az idő, azért még egy fél órás séta a történelmi belvárosban belefért a programba. A harmadik megálló Tihany volt. Ez egy nagyon nagy élmény volt mindenkinek, főleg azoknak a diákoknak akik még nem voltak a Balatonnál. Körbevezettek minket a Tihanyi Apátságban, ahol sok érdekességet láthattunk. Az utolsó megálló Herend volt, ahol láthattuk, hogyan is készítik a herendi porcelánt. Ezt a programokkal teli napot vacsorával és az azt követő szabadprogrammal zártuk. (Nagy Eszter Réka)
Elérkezett az utazás napja. Kettős érzésekkel vágtunk neki az útnak. Egyrészt örültünk, hogy végre haza mehetünk, másrészt szomorúak voltunk, hogy el kell búcsúznunk új ismerőseinktől.
A kiadós reggeli után fölszálltunk a buszra és elindultunk Pannonhalma felé, ahol alkalmunk nyílt megnézni a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, és betekintést nyerhettünk az iskola életébe is. Rajtunk kívül rengeteg látogatóval találkoztunk, akik a világ különböző tájairól érkeztek. Az idegenvezetésen kívül részt vehettünk egy játékos feladatban is, ahol nekünk kellet megválaszolnunk az apátsággal kapcsolatos kérdéseket. Ezután lesétáltunk a gyógynövényes kertbe, megismerkedtünk a különböző gyógynövényekkel. Később csokoládé kóstolón vettünk részt, ahol gyógynövényes csokikat kóstoltunk, majd meg is vásárolhattuk őket. A levendulás csokoládé volt a legnépszerűbb. A szerzetesek készítenek különféle fürdősókat, szappanokat, olajokat és borokat is. Legtöbben megleptük szüleinket egy palack borral.
Utunkat tovább folytattuk, majd a buszból egy rövid városnéző túrát tettünk Budapesten, aminek keretin belül Ádám Lilla tanárnő röviden bemutatta a híresebb épületeket. Hét órakor gurultunk be Rimaszombatba az iskola épülete elé. Fáradtan lekecmeregtünk a buszról, majd búcsút vettünk egymástól és ki-ki hazament beszámolót tartani a szüleinek és testvéreinek.
Új élményekkel gazdagodva tértünk haza, új barátokra tettünk szert. (Ternák Annamária)
Köszönettel tartozunk mind a pápai Petőfi Sándor Gimnázium tanárainak, főleg Kriszti néninek, aki mindent megtett annak érdekében, hogy ez a projekt létre jöhessen. Köszönjük tanárainknak, hogy gazdag programot kínáltak nekünk, amelyen tudásunk és ismereteink bővültek és gazdagodtak. (a részt vevő diákok)
