A magyar kultúra napja – január 22.

2016. 01. 25. • Beszámolók • Megtekintések: 2122

 „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra nem szerzi meg magának.“ (Bartók Béla)

1989-től január 22-e a magyar kultúra napja. A Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

A reggeli áhítaton iskolánk diákjai is tisztelegtek a magyar kultúra előtt. Balyo Amarilla, Vincze Friderika, Sztankovics Bolda Zonga (I.O), Csótó Veronika és Borbás Réka (II.O) egy gömöri népdalt énekelt (Kicsi még a mi lányunk), Hizsnyan Júlia (VIII.O) és Molnár Zsófia (1.) Bartók Béla Variációk 5. című zeneművét adta elő fuvolán. Felelevenítettük a nappal kapcsolatos tudnivalókat (Csízi Lilla – 2.), majd elszavaltuk nemzeti imádságunkat, a Himnuszt (Feledy Tímea, Kovács Boglárka – 2.).

„Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – mondta ifjabb Fasang Árpád zongoraművész. A nap megrendezésének ötlete az ő nevéhez kapcsolódik.

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt emellett a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, az ötvenes években azonban már a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének.

Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz.shtml, wikipedia.hu,

 

Kommentelés lezárva.