2018. 09. 14. • Beszámolók • Megtekintések: 2725

Augusztus utolsó hetében négy diákunkkal a Komáromhoz közeli Karvára látoggatunk, a nemzetiségi kisebbségek táborába.
A tábor egyik fő célja az volt, hogy egy nagy, közös élményt nyújtson a résztvevők számára. Barátságok születhettek, a magyar táborozóknak erősödhetett a szlovák nyelvtudása, míg a szlovák résztvevők kicsit tanulhattak magyarul, és főleg jobban megérthették annak okait, ha egy szlovákiai magyar nem beszél tökéletesen szlovákul.

Az egyes kisebbségek kultúrájának, történelmének, gasztronómiájának és szokásainak megismerése élménypedagógiai módszertanon alapult. Az tábor egyes építő blokkjainak  célja olyan fogalmak leírása és átbeszélése volt, mint az etnikai hovatartozás, nemzeti kisebbség, állampolgárság, szélsőség, sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció, idegengyűlölet és interkulturalitás. Az előadók széles körű programjának köszönhetően a résztvevők késő estig élvezhették a tábor adta tanulási lehetőségeket.A közös kommunikációs nyelv a szlovák volt, amit mindenki beszélt és értett.

“Nagyon megörültem, amikor a tábor szervezője, a Tandem szervezet megszólított és mentorként meghívott, ugyanis eddigi, iskolánkban szervezett tevékenységei magas színvonalúak voltak és a diákság is pozitívan értékelte őket. Annak ellenére, hogy az idei tábor egy kísérleti projekt volt, teljesen biztos voltam a sikerében. És nem csalódtam. Éppen ellenkezőleg, a gyerekek és én sokkal gazdagabbak lettünk, új ismereteket, tapasztalatokat, barátokat szereztünk; ez mindannyiunknak egy nagy közös élmény volt. Hálás vagyok, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak is felkínálták a lehetőséget, hogy megismerjenek más kisebbségi kultúrákat, és ezzel egyidejűleg saját kultúrájukat is megismertethessék másokkal”- nyilatkozta Katarína Pivníková, a TMRG pedagógusa.

“Izgultam a tábor előtt, hogy mi lesz a fiatalok reakciója. Aztán nagy kő esett le a szívemről, mikor láttam, hogy beigazolódik: mindegy milyen nyelvet beszélünk, milyen a bőrünk színe vagy hogy melyik valláshoz tartozunk, emberek vagyunk mindannyian, Isten teremtményei, érzésekkel, álmokkal, vágyakkal, hibákkal, hiányokkal és ambíciókkal. Izgalmas volt látni, hogyan találják meg az utat egymáshoz a magyar, szlovák, ruszin és roma fiatalok és kezdenek el csapatként működni. Biztos vagyok benne, hogy ha ezek a szlovákok hazamennek, nem fogják odakiabálni lenézően egymásnak, hogy “Čo si, Maďar?” – nyilatkozta Urbán Péter, projektvezető, a TANDEM, n.o. vezetője

Hogyan nyilatkoztak a tábor résztvevői?

“Kedves Pivník tanárnő a tanév végén megemlített egy tábort. Elkezdtem érdeklődni iránta, és nagyon izgatott lettem, mikor meghallottam, hogy különféle Szlovákiában élő kisebbség  fog találkozni a táborban. Szerettem volna többet megtudni más, kisebbségben élő emberekről, ezért máris jelentkeztem. Egész nyáron izgatottan vártam a tábort. Mikor elérkezett az idő, autóba ültünk és elindultunk Komáromba. Egy nagyon szép helyre érkeztünk, a kilátás a Dunára gyönyörű volt. Nem mindennapi feladatokat/játékokat csináltunk, érdekes prezentációkat néztünk meg, a nap végen pedig megbeszéltük az  aznapi legszebb élményünket. A tábor végét senki nem várta, sajnos mégis elérkezett. Volt, aki könnyes szemmel búcsúzott el az újonnan szerzett barátoktól. Örülök, hogy egy ilyen izgalmas és érdekes táborban lehetett részem.” – mondta Valacsay Levente (V.O)

“Mikor megtudtam, hogy miről fog szólni a tábor, rögtön be is jelentkeztem. Legjobban a Daj si čas játék és a nemzeti kisebbségekről szóló prezentációk tetszettek.  Hogyha lesz lehetőségem, jövőre is beiratkozom ebbe a táborba.” – Máté Zoltán Kristóf (V.O)

” Egyetlen elvárásunk volt, mégpedig az, hogy új barátokat szerezzünk. Ez teljesült is. Nekünk a legjobban a közös esték tetszettek, amikor az egész tábor együtt játszott, kártyázott és beszélgetett. Sok új, érdekes dolgot tanultunk, de nem olyan módon, mint az iskolában.
Köszönjük, hogy ott lehettünk, hogy ilyen csodálatos embereket ismerhettünk meg, és ennyi rengeteg élményt szerezhettünk.” – Bartók Bereniké, Czégény Anikó (IV.O)