A Tompa Mihály Református gimnázium vendégei voltunk

2018. 12. 05. • Beszámolók, Diákönkormányzat • Megtekintések: 113

A Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kilencedikes tanulói 2018. november 16-án ellátogattak a rimaszombati Református Gimnáziumba.Kis csapatunk tagjai az alapján lettek kiválogatva, hogy tanulmányaikat ebben az iskolában szeretnék folytatni. Nagy vendégszeretettel fogadott minket az iskola vezetősége, a pedagógusok és a diákönkormányzat tagjai egyaránt.
Számomra ez egy várva várt nap volt, mivel viszontláthattam régi iskolatársaim, az elballagott diákokat. Melegség töltött el a boldog arcok láttán. Jól érezték magukat a gimnáziumban és az új osztályban. A folyosókat járva sok vidám diákkal találtam magam szembe. Tudtam, láttam rajtuk, hogy szeretnek itt tanulni.
De kezdjük az elején!
Megérkezésünkkor némán bámultam a hatalmas épületre. Hihetetlen, hogy nemsokára én is az itteni iskolapadot fogom koptatni – gondoltam. A DÖK tagjai dalokkal vártak minket az iskola dísztermében. Ahogy a tágas termet átjárták az ablakon beszűrődő fénysugarak, úgy járt át minden szegletet a vidámság és a jó hangulat.
Különböző szórakoztató programokkal vártak minket a tanulók. Amint láttam a biztató tekinteteket, szívesen álltam be közéjük játszani.
A DÖK nagy figyelmet fordított az együttműködésre és egymás hátrányainak elfogadtatására. Ennek érdekében nem csak a mi iskolánk látogatott el Rimaszombatba.
A tolerancia fontos dolog a modern világban, mivel az emberek elnyomják azokat, akik fogyatékkal élnek, mozgássérültek vagy szellemi betegségben szenvednek. A DÖK és a program rávilágított arra, hogy attól hogy valaki MÁS, ugyanolyan értékű, mint a többi ember. Különleges élmény volt számomra beleélni magam diáktársaim élethelyzetébe. Az új szituációk felkeltették a figyelmemet egy új téma kivesézéséhez.
Voltak, akik pénzügyi problémával küszködtek, meg volt kötve a kezük, számos szabályhoz kellett igazodniuk, kevesebb dolgot tehettek meg, mint egy jobb helyzetben lévő gyerek. Elcsodálkoztam, de jó volt látni, milyen büszkén vállalták a helyzetet. Hiszen attól, hogy szűk a lehetőségeik köre, szerethetik és szerethet annyira, lehet boldog annyira, mint egy jobban szituált gyerek.
Muszáj kiragadnom egy szintén kiemelkedő témát, ami a nap folyamán előjött. A kiközösítést.
A kiközösítés gyakori jelenség, főleg egy osztályközösségben. Szerencsésnek érezheti magát az, aki még sosem érezte magát kívülállónak egy társaságban. Nehéz megtalálni az igaz barátságot, és míg keressük saját érdekeltségi körünket, beleütközünk pár csalódásba. Ilyen a hosszú sorból kilógás, egyedüllét. Bár gyakran előfordul, mégis tudni kell kezelni a helyzetet és fel a fejjel biztatással, menni kell tovább, hiszen mindenki számára ott van valahol a tökéletes barát.
A DÖK nem csak a tanulók egymással való megismerkedésére gondolt, de az iskola helységeibe is betekintést nyerhettünk. Minden feladatban el volt rejtve a lényeg, az intézmény átjárása. Bepillantást nyerhettünk a háttérbe. Látásból igen, de mégsem ismertük egymást az érkező diákokkal. Az egyik játékban információt kellett begyűjteni diáktársainktól. Sokat beszélgettünk, érdeklődtünk egymásról. Szeretném ezeket az embereket viszontlátni és együtt dolgozni velük a következő tanévben.
Sok új és remek élménnyel gazdagodtam. Izgalommal várom a december 4-re eső nyitott napot, ahol még részletesebben betekinthetünk a tanítási órákba.
Remélem a jövőre hozzánk látogató tanulók ugyanilyen szép élménnyel fognak beszélni a gimnáziumról.

Pierzchala Virág Anna

Kommentelés lezárva.