A Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kilencedikes tanulói 2018. november 16-án ellátogattak a rimaszombati Református Gimnáziumba.Kis csapatunk tagjai az alapján lettek kiválogatva, hogy tanulmányaikat ebben az iskolában szeretnék folytatni. Nagy vendégszeretettel fogadott minket az iskola vezetősége, a pedagógusok és a diákönkormányzat tagjai egyaránt.
Számomra ez egy várva várt nap volt, mivel viszontláthattam régi iskolatársaim, az elballagott diákokat. Melegség töltött el a boldog arcok láttán. Jól érezték magukat a gimnáziumban és az új osztályban. A folyosókat járva sok vidám diákkal találtam magam szembe. Tudtam, láttam rajtuk, hogy szeretnek itt tanulni.
De kezdjük az elején!
Megérkezésünkkor némán bámultam a hatalmas épületre. Hihetetlen, hogy nemsokára én is az itteni iskolapadot fogom koptatni – gondoltam. A DÖK tagjai dalokkal vártak minket az iskola dísztermében. Ahogy a tágas termet átjárták az ablakon beszűrődő fénysugarak, úgy járt át minden szegletet a vidámság és a jó hangulat.
Különböző szórakoztató programokkal vártak minket a tanulók. Amint láttam a biztató tekinteteket, szívesen álltam be közéjük játszani.
A DÖK nagy figyelmet fordított az együttműködésre és egymás hátrányainak elfogadtatására. Ennek érdekében nem csak a mi iskolánk látogatott el Rimaszombatba.
A tolerancia fontos dolog a modern világban, mivel az emberek elnyomják azokat, akik fogyatékkal élnek, mozgássérültek vagy szellemi betegségben szenvednek. A DÖK és a program rávilágított arra, hogy attól hogy valaki MÁS, ugyanolyan értékű, mint a többi ember. Különleges élmény volt számomra beleélni magam diáktársaim élethelyzetébe. Az új szituációk felkeltették a figyelmemet egy új téma kivesézéséhez.
Voltak, akik pénzügyi problémával küszködtek, meg volt kötve a kezük, számos szabályhoz kellett igazodniuk, kevesebb dolgot tehettek meg, mint egy jobb helyzetben lévő gyerek. Elcsodálkoztam, de jó volt látni, milyen büszkén vállalták a helyzetet. Hiszen attól, hogy szűk a lehetőségeik köre, szerethetik és szerethet annyira, lehet boldog annyira, mint egy jobban szituált gyerek.
Muszáj kiragadnom egy szintén kiemelkedő témát, ami a nap folyamán előjött. A kiközösítést.
A kiközösítés gyakori jelenség, főleg egy osztályközösségben. Szerencsésnek érezheti magát az, aki még sosem érezte magát kívülállónak egy társaságban. Nehéz megtalálni az igaz barátságot, és míg keressük saját érdekeltségi körünket, beleütközünk pár csalódásba. Ilyen a hosszú sorból kilógás, egyedüllét. Bár gyakran előfordul, mégis tudni kell kezelni a helyzetet és fel a fejjel biztatással, menni kell tovább, hiszen mindenki számára ott van valahol a tökéletes barát.
A DÖK nem csak a tanulók egymással való megismerkedésére gondolt, de az iskola helységeibe is betekintést nyerhettünk. Minden feladatban el volt rejtve a lényeg, az intézmény átjárása. Bepillantást nyerhettünk a háttérbe. Látásból igen, de mégsem ismertük egymást az érkező diákokkal. Az egyik játékban információt kellett begyűjteni diáktársainktól. Sokat beszélgettünk, érdeklődtünk egymásról. Szeretném ezeket az embereket viszontlátni és együtt dolgozni velük a következő tanévben.
Sok új és remek élménnyel gazdagodtam. Izgalommal várom a december 4-re eső nyitott napot, ahol még részletesebben betekinthetünk a tanítási órákba.
Remélem a jövőre hozzánk látogató tanulók ugyanilyen szép élménnyel fognak beszélni a gimnáziumról.

Pierzchala Virág Anna

A nevem László Fruzsina. A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskolából jöttem ide a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumba továbbtanulni. Tavaly részt vehettem a Regionális Diáktalálkozón, amely a DÖK által itt a gimiben volt megrendezve. Már akkor nagyon szimpatikus volt számomra mind az iskola, mind a DÖK, a dökösök összetartó csapata. Mikor a 9. évfolyamban a pályaválasztásról volt szó, számomra nem volt kérdés, hol szeretném folytatni tanulmányaimat. Csakis a Református Gimnáziumban. Sikeres felvételimnek köszönhetően 2018. szeptemberétől ténylegesen a Tompa Mihály Református Gimnázium tanulójává válhattam. A Diáktalálkozón átélt élmenyeknek köszönhetően, amint lehetőség volt rá, azonnal jeleztem, hogy én is szívesen tagja a lennék DÖK-nek. Immáron én vagyok a DÖK közösségi média felelőse. Úgy érzem nagyon jó kis csapatot alkotunk, és remélem az elkövetkezendő évben a közös munkálkodás is ugyanilyen jól fog menni.

Újabb sulis év, újabb döktréning! Szeptember harmadik hetében megrendezésre került az év első DÖK tréningje. Sok új taggal bővült csapatunk. Kezdetben ismerkedős játékokkal, majd jobbnál jobb ötlet átbeszélésével, végül az ezévi programok összesítésével zajlott a tréning. Megválasztottuk az új elnökséget. Késő estig tartó szervezkedésünk, munkálkodásunk után pedig jött a megérdemelt jutalom, egy finom vacsi. A sütögetés után kicsit daloláztunk egy-két ügyes gitáros kíséretével.

A DÖK tagjai: Elnök: Mišurák Róbert
Alelnök: Lenkey Gábor, Hacsi Tamás
Faliújság felelős: Csótó Veronika, Magicz Vivien, Valacsay Levente
Fotós: Nagy Eszter Réka, Csank Mátyás
Insta-fb felelős: László Fruzsina
Beszerző: Nagy Ákos Csongor
Pénztáros: Kovács Bence
Kreatív tag: Molnár Emese, Kozlok Betti, Borbás Réka
Koordinátor: Katarína Pivníková

Tervezendő programok: sportnap, fotóverseny, éjszaka az iskolában, selfie day, mozi, húsvét, tökfaragó verseny, teahét, karácsony, valentín nap, tanárszavazás, főzőverseny, kirándulások.

László Fruzsina (1. osztály)

Március második hetében újra megrendezésre kerül iskolánkban a könyvhét. A tavalyi évben egy volt diákunk, Bálint Barbara művét mutattuk be nektek. Az idei tanévben Guzsák Klaudia fogadta el meghívásunkat, aki 2004-től 2008-ig szintén iskolánk növendéke volt. Klaudia versei már megjelentek sajtótermékekben, többnyire irodalmi folyóiratokban: az Opuszban, a Szőrös Kőben, az Irodalmi Szemlében, online felületeken és pár- antológiában, többek között a Szlovákiai magyar szépirodalomban és az R25 című antológiában, ahol 1989 után született költőket közöltek, 25 fiatal versét.

Mikor és hogyan kezdődtek az első próbálkozásaid az alkotás terén?

– Egészen fiatal koromban kezdtem el írni. Még az általános iskolában. Rajzolni pedig azóta rajzolok, hogy először színesceruzát fogtam a kezembe.

A verseidet saját magad illusztrálod. Miért?

-Valószínűleg kapcsolatot keresek a két közlésforma közt. Az átmeneteket, hogy hogyan egészítik ki egymást.

Milyen életcélt tűztél ki magad elé, és milyen mottó az, amit mindig szem előtt tartasz?

-Van egy kedvenc mondásom, általában nem szeretem az idézeteket, de ez nagyon megragadt. Salvador Dalítól származik. Úgy szól, hogy: „Saját mitoíógiával rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni..“ Én csak alkotni szeretnék, azért hoztam létre a saját kis kézműves boltomat is, a Rókalót.

A diákok értékelésénél egyik szempont a fogalmazás. Mit tudnál ajánlani a tanulóknak, akik ezen a téren problémákba ütköznek?

-Talán, hogy olvassanak. Lehet, hogy a gimi után nem kell majd fogalmazásokat írniuk, majd azt csinálhatnak ami őket igazán érdekli, viszont az olvasásélményekért amiket szerezhetnek úgyis hálásak lesznek.

Gál Laura

Január 22-én a Diákönkormányzat szervezte meg a TMRG diákbálját,amely idén retro hangulatban telt.A bál 19:00-kor kezdődött,amikor is a Diákönkormányzat néhány tagja és Végh Karolina Európa Bajnok táncos bemutatták retro táncukat,amelyet Gál Laura tanított be.Aztán következett az én-Csízi Lilla- nyitóbeszédem,ezt követően pedig iskolánk igazgatója,Sebők Attila mondott pohárköszöntőt.Ezek után következett a tanári tánc és kezdődhetett a fergeteges buli.Általában retro zenék szóltak,de azért a modern dallamok sem maradhattak el.A jó hangulatot Molek Csongor biztosította,aki bármit eljátszott,amit csak kértünk.Az este nagyon vidáman és felszabadultan telt,mindannyian nagyon jól éreztük magunkat.23:00-kor kezdődött a tombolahúzás,amit már nagyon vártunk.Több mint 30 tombola várt a boldog nyertesekre,akik természetesen nagyon örültek a díjaiknak.Ezek után már nem volt megállás,éjfél táján jöhetett a ’60-as évek elengedhetetlen tánca a limbó,majd az est vége felé közeledvén a mindenki által kedvelt vonatozás is megindult.Mindenki nevében mondhatom,hogy nagyon jól éreztük magunkat.A Diákönkormányzat tagjai kiváló munkát végeztek,ezért remélem,hogy akik idén eljöttek,jövőre is velünk mulatnak.Akik pedig lemaradtak,jövőre ne kövessék el ezt a hibát,mert A TMRG diákbálja mindig hihetetlen élmény és szórakozás.
Csízi Lilla
foto:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1949963785229145.1073741850.1499022493656612&type=3

video: https://www.facebook.com/laura.gal.12/videos/945816182150342/

Még nem is lettem teljes mértékben az iskola diákja, és máris belecseppentem, egy egyhetes kiruccanásba. Részt vehettem a Kárpát-medencei Diákönkormányzatok Találkozóján, melyet első alkalommal szervezett meg a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület Nyíregyházán. A találkozón részt vettek magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai és romániai diákönkormányzatok. Fantasztikus lehetőség volt ez egymás és egymás diákönkormányzatainak megismerésére. Megérkezésünk estéjén az ismerkedésen volt a hangsúly, majd szekciókra osztottak bennünket. Az egész hetünket színvonalas programok, tréningek jellemezték. A szekciómunkákon megtanultuk, mi a csapatmunka, és új ötletekkel gazdagodtunk a többi résztvevő által. Részt vettünk többek között városbújócskán, nyírbátori városnézésen-fürdőzésen és közös programokon külföldi önkéntesekkel. Volt köztük spanyol, olasz, grúz, francia és német. A Világkávézó által teret kaptunk arra, hogy meghallgassuk egymás véleményét egy csésze kávé vagy tea mellett. Ezen kívül önkénteskedtünk a nyíregyházi állatkertben és megleptük a nyíregyházi lakosokat, egy flashmobbal- ezen belül egy élő hidat alkottunk, melybe bevontuk a járókelőket is. Az egy hét alatt rengeteg új barátság kötődött, és új élményekkel gazdagodva térhetett haza mindenki, hogy saját iskolájában, diákönkormányzatában kamatoztathassa az itt szerzett tapasztalatait.

Gál Laura, 1.G

Az idei tanévben elhatároztuk, hogy bemutatjuk nektek iskolánk néhány volt diákját. A saját maguk által szerzett tapasztalatokon kívül, a tanulásban és a gyakorlatban, szeretnénk velük együtt segíteni a pályaválasztásban. Ha nem tudjátok eldönteni, hogy hol tanuljatok tovább, akkor segítségetekre lehetnek az ő történeteik és tapasztalataik.

Elsőként Ádám Dávidot szólítottuk meg, aki a  nyolcéves gimnázium diákja volt 2000 és 2008 között. Tanulmányait a Kassai P. J. Šafárik Egyetem orvosi karán végezte 2014-ben.

-Hogyan emlékszel vissza a gimnáziumi éveidre?

Mikor én jártam a gimibe, akkor igen családias volt a hangulat, főleg az első években, mikor csak pár osztályból állt az egész iskola, mindenki ismert mindenkit, később már ez megváltozott, viszont minél többen lettünk, annál több dologba tudtunk belefogni, fokozatosan megalakult a DÖK is, kezdetét vette pár hagyomány, a négyéves és nyolcéves osztályok is szorosabban kapcsolódtak egymáshoz. Rengeteg kellemes emlékem fűződik a gimis évekhez, sok jó embert ismertem meg ezidő alatt, és nem utolsó sorban sok új tapasztalatot és lehetőséget kínált nekem.

-Milyen közösség voltatok?

Azt, hogy milyen közösség voltunk, nehéz egyszerűen megfogalmazni, mivel volt maga a gimi úgy egészében, volt a mi osztályunk, volt a DÖK, volt az együtt érettségiző két osztály, és további egymásba fonódó apróbb közösség a gimi égisze alatt. Mindegyiknek megvolt a maga varázsa, hangulata és célja.

-Felejthetetlen gimnáziumi élmény?

Egy konkrét élményt nem igazán tudok kiemelni, mert szerencsémre elég sokban részem volt az itt töltött nyolc év alatt, mind jó, mind kevésbé kellemes élményekben egyaránt – bár ezek inkább saját tévedéseimből, hibáimból eredtek, mégis hasznosak voltak, mivel minden tapasztalat megtanít valamire, amit később az ember saját előnyére fordíthat. Rengeteg kellemes pillanatot köszönhetek a DÖK kitartó tagjainak, a tanári kar támogatásának, hogy közösen megtaláltuk azt az utat, ami mindig előrébb vitt a közös cél felé.

-Mikor döntötted el, hogy orvosira mész?

Ezt a döntést már gyerekkoromban meghoztam, bár sokan csodálkoztak, hogy eme pályát céloztam meg.

-A legtöbb fiatal nagyvárosokban próbál érvényesülni , Te amellett döntöttél, hogy Rimaszombatban leszel orvos. Miért?

Ennek több oka is van. Személy szerint nem igazán szeretem a nagyvárosokat. Továbbá itt voltam nyári gyakorlaton is, és valahogy megtetszett a közösség és a hangulat az osztályon. Hiába a nagyvárosi kórház jobb felszereltsége, lehetőségei, de egy rossz közösségben nem szívesen dolgozik az ember nap mint nap. Továbbá, a családom is itt van, ismerőseim nagy része is, és nem igazán volt, ami elszólítson innen. Azon kívül azt a nézetet vallom, hogy ez a régió tette lehetővé nekem, hogy elérjem a célom, ezért sokkal tartozom az itt élő embereknek, közösségnek.

-Mik a tanácsaid azon diákok számára, akik orvosira készülnek?

Elsősorban jól kell célt választani, ha megvan a cél, tudnia kell mindenkinek, hogy mennyire akarja elérni, és ha biztos a dolgában, akkor meg kell érte küzdenie. Ez szerintem az orvosira igencsak igaz, nem épp a legegyszerűbb egyetem és pálya. Természetesen, ha ebben segítségre szorulna valaki, szívesen állok rendelkezésére, keressen meg nyugodtan.

-Azt hallottam, hogy te is tagja voltál a Diákönkormányzatnak. Én szintén tagja lettem. Úgy vélem, minden évben változnak a programok, tevékenységek. Hogyan emlékszel vissza az akkori DÖK tevékenységekre.

Igen én is tagja voltam a DÖK-nek, több éven keresztül is. Ehhez az időszakhoz és az emberekhez fűződik a gimis éveim legérdekesebb mozzanatainak nagy része. Voltak nehéz pillanataink, amikor úgy tűnt, hogy megszűnik a DÖK, de ebből is kimásztunk végül, rengeteg vidám percet, órát töltöttünk el közösen, ötletelve, mit hogy csináljunk, hogy tegyük az egyhangú hétköznapokat színesebbé. Ne csak abból álljon a gimi, hogy a sok tanulás után ki tud hamarabb hazaérni, hanem a tudásom kívül kellemes emlékeket is nyújtson a gimi a tanulóinak és tanárainak, nevelőinek egyaránt.

-Végezetül, egy rövid üzenet a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjainak.

Üzenetként azt szánnám a jelenlegi tanulóknak, hogy ezek azok az évek, amikor még rengeteg időtök van, használjátok ki okosan, ne csak tanulásra vagy szórakozásra, de lássátok meg a valódi értékeket és tiszteljétek azokat. Az életben egyedül nehéz boldogulni, ezért minden tapasztalat később a javatokra válik, minden barátságot meg kell becsülni, segítséggel könnyebb boldogulni a nehéz helyzetekben. Ez egy igen fontos szakasza az életeteknek, ezért jól fontoljátok meg, hogy mi az, amit az élettől vártok. Ez az a hely és időszak, ami a későbbi életetek folyását nagyban meghatározza, ezért döntsetek okosan és főleg megfontoltan, saját lehetőségeiteket és képességeiteket alaposan mérlegelve. Nagyon sok sikert kívánok minden tanulónak, és azt, hogy megtaláljátok az utatok és elérjétek célotokat.

Üdvözlettel,
Ádám Dávid

                                                                       Gál Laura (1. osztály)

Már az iskolai év második hónapja áll mögöttünk, de mi hála a Dök-nek kicsit sem unatkoztunk. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról, a múlt hétvégén összejöttünk egy közös hétvégi csapatépítő tréningre, s többek között előkészítettük az egész évi tervet is. A Czakó Gabika által vezetett csapatépítő tréning után belevágtunk a Regionális Diáktalálkozó előkészületeinek részletes megbeszélésébe. Sok érdekesség vár ránk, ennyit elmondhatunk! Az új elnökünk Csízi Lilla sextás tanuló lett, akinek sok jó ötletet és egy erős csapatot kívánunk!

Az októberi hónapot egy töklámpásversennyel zártuk, ahol az első díj nyereményén, azaz a 8 doboz pizzán a prímó és szekundó osztály osztozott. A második helyen a tercia és kvinta osztályok végezte.

Mindenkinek gratulálunk!

Az említett események képes összefoglalóját is megtekinthetitek.

Murányi Réka
(Tompa Mihály Református Gimnázium Diákönkormányzata)

Kedves Diáktársak!

Ismét eljött a tanév eleje és úgy gondolom,hogy egy sikeres év áll mögöttünk,sok-sok megoldott problémával,legyőzött akadállyal. Az esztendőt rögtön egy délutáni gyűléssel nyitottuk, ahol köszöntöttük az új tagokat, megválasztottuk az új elnököt és megbeszéltük az év menetetét, hogy milyen terveink vannak az idei tanévre. Érdekes programötletek születtek, amelyeket kisebb-nagyobb szerencsével sikerült is megvalósítanunk.

Október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk. Kis csapatunk arra gondolt,hogy kipróbálja magát egy más területen is és így készítettünk pár nagyon tehetséges TMRG-s diák segítségével egy kis műsort. Ezzel, a rimaszombati református templomban és a rimaszombati köztemetőben a kopjafánál is leróhattuk tiszteletünket.

A munka ezek után sem állt le, rögtön elértünk a következő kihíváshoz,mégpedig a Regionális Diáktalálkozóhoz, amelyre november 18-án került sor. Idén a diáktalálkozó fő célja iskolánk diákjainak belevonása, valamint tehetségük megcsillogtatása volt. Így az újabb csapatépitős játékok mellett, a vendégeink is megismerkedhettek Máté Julcsival és a csetneki csipkével. Illetve a Gitáros-sokk néhány tagjával énekelhettek együtt már ismert dalokat, hogy aztán ügyesen tudjanak válaszolni a kérdésekre. A találkozó nagyon hangulatosan telt el, ezt úgy gondolom a csoportképünk is hűen tükrözi.

November végén DiNaMit (Diákok Na Mit Csináljunk?) vezetői tréningen vehettünk részt, amelyen sok jó tanácsot kaptunk a TANDEM, illetve Diákhálózat, néhány tagjától. Hogy néhányat említsek, például arról, hogyan lehetünk sikeresebbek a programok szervezésében; hogy érhetjük el, hogy programjaink még érdekesebbek legyenek a diákok számára, milyen lehet egy jó vezető, hogyan válhatunk összetartóbb csapattá.

Beköszöntött a hideg tél, így december első hetében finom meleg teával szerettünk volna kedveskedni diákjainknak illetve, a nyílt napon, iskolánk iránt érdeklődő diákoknak is.

Idén január 30-án került sor a Diákbál megrendezésére, amely idén a Varázslatos éjszaka nevet viselte és mi bizony igyekeztünk a septima osztállyal együtt káprázatossá varázsolni minden kedves bálozó estjét! Visszahoztuk a ´80-as évek hangulatát, bálkirályokat és bálkirálynőket koronázhattunk meg, értékes tombolákat oszthattunk szét, sőt ezekről természetesen sok-sok kép is készült!

Február a szerelem hónapja, 14-én Bálint napot ünnepelnek a szerelmesek, de miért ne ünnepelhetnénk meg mi is? Iskolánkat előtte való napon finom mézeskalács illat lepte el, ugyanis finom szivecskékkel lephették meg a diákok egymást. A kevésbé bevállalós hősszerelmeseknek maga Ámor angyala kézbesítette a kis ajándékot, de szerelmes levél írására is volt lehetőség.

A március egy mozgalmas hónapnak bizonyult, sok kihívással néztünk szembe. Olvastunk, verset költöttünk és még egy tréningen is részt vettünk!

Március a könyv hónapja, így rögtön az elején, iskolánkban könyvhetet tartottunk és ezen belül a DÖK, maratoni olvasásra hívta ki a nebulókat. Minden nap 1 osztály olvasott egy választott könyvből, majd nap végén össze számolták a sorokat, aki pedig a legtöbbet olvasott a héten, az lett a győztes. Ezért, egy finom Milka csokit és egy szép oklevelet is kapott. Mivel két osztály is 1028 sort olvasott, ezért döntetlennel zárult a háziverseny, és így mind ketten részesültek a nyereményben. Ez a két osztály a kvinta és a septima volt.

28-án tanárnapot ünnepeltünk, virág és finom torta mellett, egy kis versikével szerettük volna vidámabbá tenni ezt a napot, amelyet áhitat után elő is adtunk.

TANDEM n.o. szervezésében március 20-22.-i hétvégéjén, részt vettünk egy “nem hagyományos” DÖK tréningen, ami a VIRTUÁLIS INTIMZÓNA nevet viselte. Szó volt többek közt a biztonságos/nembiztonságos internet használatról, posztolásról, facebookról, ennek hátrányairól, előnyeiről. Sőt szó esett a selfieről, az intimzónáinkról, a határainkról és sok más témáról is. Ez a hétvége viszont nem csak erről szólt, azt a feladatot kaptuk, hogy azt a tudást,amit itt kaptunk adjuk át valamilyen formában diáktársainknak. Így a május hónap erről szólt: első héten kiplakátoltuk a sulinkat anonim Facebook bejegyzésekkel, amelyek mellé egy-egy vicces kommentet írtunk. A következő héten pedig interjút készítettünk a folyosón lévőkkel ebben a témában. Május 26-án pedig egy nagy-nagy tréninget tartottunk az alsó évfolyamoknak, ami a JELSZAVAM:INTIMZÓNA052 címet kapta. Különböző állomásokon, különféle foglalkozásokkal vártuk őket, ahol mélyebben is beszélgethettünk erről a témáról.

Április 22-én föld napja alkalmából gyalog mentünk iskolába és erre buzdítottuk diáktársainkat is, sőt átültettük növényeinket, valamint osztályainkat zöldbe öltöztettük. Másnap a DÖKösök körbejárták a termeket és lepontozták őket. Így lett a kvarta a legtisztább és leginkább zöld osztály! Ezért, egy ajándékot is kaptak tőlünk, mégpedig egy kis ibolyát.

Júniusban újra részt vettünk egy délutáni DÖK tréningen, ami a Virtuális Intimzóna projektünk záróalkalma volt. Itt nem csak beszélgettünk a májusi történésekről, hanem visszatekintettünk a tavalyi évünkre is, sikereinkre,kevésbé sikeres alkalmainkra.

Az idei év,mindenképpen egy érdekes, élmény volt számomra és úgy gondolom,hogy a csapat számára is. Pár nap múlva elnökváltásra kerül sor,én már nagyon izgatottan várom,ám szomorúan is,mivel véget ér egy 3 éves időszaknak,amely tele volt kalanddal, sok tapasztalatot szerezhettem,amelyre nagyon büszke vagyok és amelyre biztos vidáman gondolhatok vissza.

A 2015/2016-os DÖK csapatnak és elnöknek is, nagyon sok sikert kívánok a jövőben és sok sikeres programot!

Czakó Gabriella,2014/2015-ös Diákönkormányzat elnöke

Elképesztő érzés, amikor egy „de jó lenne, ha“ gondolatból „de jó volt“ gondolat  lesz. Amióta Diákönkormányzatunk elnöke vagyok egyre gyakrabban tapasztalom ezt a büszke érzést, hogy megint sikerült összehoznunk valami jót, valamit, ami többmindenkinek tetszett. De nem csak azóta vagyok büszke, hanem amióta benne vagyok a DÖK-ben. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy programjaink jól megszervezettek, szórakoztatóak legyenek, tessenek a közönségnek, résztvevőknek, diákoknak, de mindezek mellett fontos, hogy a szervezés is jó hangulatban teljen el. Bár idén még nem szerveztünk annyi mindent, véleményem szerint ezekre a dolgokra odafigyeltünk, és ezért is sikerültek ennyire jól rendezvényeink, illetve azért, mert egy nagyon jó kis csapat vagyunk!

Egy diáktalálkozó célja nem más, mint az ismerkedés. Megismerni régiónk korunkbeli diákjait, illetve, hogy ők is ismerjék meg a mi munkánkat, tevékenységünket. Azzal, hogy a vetélkedőket is erre építettük, leomlott az a bizonyos fal. Szerintem a vendégeinkkel sikerült egy egész barátságos légkört teremtenünk, ami kellemes érzéssel töltött el, illetve az is, hogy ezt nem csak én gondolom így.
Mivel az idei évben az újítás egyik fontos dolog a DÖK-ben, a Diáktalálkozó is picit másképp telt el. Nem volt témához kötve, így szabadabbak voltak a vetélkedők. Az ismerkedős játékoknak köszönhetően hamar megismerkedhettünk a diákokkal és izgulásmentesebben telt el a nap. Iskolánknak rengeteg tehetséges diákja van, akikről sokan hallottak már, de a környékünk fiataljai talán még nem. Egyik célunk volt, hogy őket is megmutassuk. Ilyen tehetség Máté Julianna, iskolánk septimás diákja,  aki a csetneki csipke történetéről mesélt és a munkájáról, amellyel a TUDOK nemzetközi versenyen abszolút győztes lett. Másik említésre méltó csapat a Gitáro-sokk, akiknek most csak iskolánkban tanuló tagjai zenéltek nekünk, ám így is nagyon jó hangulatot csináltak,a Virágok c. dallal. Mindkét előadás után egy kis kvíz következett. Az általános műveltség sem maradhatott ki, de természetesen szórakoztató része is volt a napnak. DÖK-ös lányaink a Beugró c. improvizációs műsorból illetve az 1 perc és nyersz TV-s vetélkedéből hoztak nekünk játékokat.
Az egész nap menetét háromtagú zsűri követte szemmel mégpedig Molnár Zsuzsa, Pivník Katka tanárnő személyében ,illetve nagy örömünkre Sztankovics Kincső, egykori DÖK elnök is elfogadta meghívásunkat.

Újra egy sikeres programra gondolhatunk vissza vidáman. Reméljük, hogy az előttünk álló év is ennyire jó lesz és csak fejlődni fogunk szervezés terén. Aki többet szeretne megtudni Diákönkormányzatunkról és munkájáról látogasson el a Facebook oldalunkra vagy a www.tmrg.sk oldalra!

Köszönjük a részvételt és a  vetélkedő győzteseinek nagyon sok szeretettel gratulálunk, remélve, hogy jövőre is találkozunk! J

1.helyezett: Nagydaróci MTNy Alapiskola
2.helyezett: Szombathy Vitkor MTNy Alapiskola
3.helyezet: Rozsnyói Református Alapiskola

Czakó Gabriella, DÖK-elnök