Mt 7,24–27 „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. 25És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. 26Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. 27És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.”
Azt hiszem, vitathatatlan tény, hogy mindenféle épületek építésénél fontos szempont, hogy milyen minőségű az a talaj, amire építkezni akarunk. Bár a mai technika csodákra képes, de minél bizonytalanabb egy talaj, annál több fejtörés, fáradtság és bonyodalom szükséges ahhoz, hogy az építők biztosak lehessenek abban, hogy az építményük maradandó lesz és nem dől össze egy földrengés vagy árvíz miatt.
Miközben ezen gondolkodtam, rögtön meg is kérdőjeleztem magamban ezt az egyértelműnek látszó elméletet – biztos-e ez, ezért kigondoltam a legmeglepőbb, legérdekesebb épületet, ami ebből a szempontból most a számunkra érdekes lehet – a Dubaiban található, Burj al Arab – 7 csillagos szállodát, ami egy –szó szerint apró kis szigetre, homokra épült a maga 322 méterével. (A tetején teniszpálya, helikopter leszállópálya, 180m magas átrium, és bent minden, mi szem-szájnak ingere… ).
Építésének egyik érdekessége pedig éppen az, hogy – mivel homokra épült – először 230 db., 40 méter hosszú betonoszlopot kellett elhelyezniük a homokba, hogy kellőképpen megalapozhassák ezt a hatalmas szállodát (ez a munka 3 évig tartott). A homok teljesen kiszámíthatatlan az építkezés szempontjából, így be kellett biztosítaniuk azt, hogy nem mozdul majd el sehová ez a gigantikus épület.
Ez pedig talán elég is ahhoz, hogy beleegyezzünk ennek igazságába: minél keményebb a talaj, annál biztosabban, annál nyugodtabban lehet rá építkezni.
… Persze, olyan is van, hogy erősnek, keménynek hitt talaj csődöt mond – pl. az agyag – amilyen kemény száraz állapotában, annál kiszámíthatatlanabb, ha elázott,…
A legjobb persze a szikla volna, ami nagyon kemény munka, mégis kifizetődő, hiszen, sziklára alapozott kastélyok, várak, sziklába vájt templomok még ma is állnak, évszázadok múltán is.
Ezért is igyekszik és igyekezett az ember mindig is az építkezésre legalkalmasabb helyet megkeresni, hogy nyugodt lehessen építménye felől.
Jézus azt mondja a felolvasott igében, hogy aki hallja az ő beszédeit, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki a sziklára építette a házát: a lehető legkeményebb alapra, amilyenre csak lehet. Mert Jézus tanítására alapozni is nehéz munka, mégis kifizetődő, mert az ő igazsága maradandó, örök érvényű, és aki erre épít (persze, az sem mindegy, hogy mit épít rá), de aki erre alapozza az életét, az erős alapokra épít.
Jézus ezeket a szavakat a Hegyi Beszéd végén mondja, miután tanított az igazi boldogságról, az őszinteségről, a szavahihetőség fontosságáról, az egymás iránti szeretetről, az ítélkezés mentes életről, Isten jó ajándékairól, és még rengeteg dologról. A végén pedig azt mondja, ha ezeket megtartjuk, hasonlóak leszünk azokhoz az emberekhez, akik az otthonukat stabil alapra, talajra építik.
Persze, mondhatjuk azt is, hogy nem kell nekünk az ő kősziklája – az ő igazsága és tanítása, tudunk mi a homokra is várat építeni! Tudunk magunk is bölcsek lenni, tudjuk irányítani az életünket, nincs ehhez szükség őrá… bár többletmunkával, sok-sok fejtöréssel, de majd mi boldogulunk… Igen! A kősziklát … azt pedig majd pótoljuk betonnal… az majd jó lesz!
– Igen, de az még mindig csak beton marad… A beton pedig még nem állta ki az idő próbáját.
Fogadjuk el inkább Tőle a bölcsességet és az intést, és a magunk gondolatai helyett támaszkodjunk inkább Őrá, mert ővele minden napunkat, az előttünk álló tanévet, de egész életünket is biztos alapokra, stabilan építhetjük fel.
Címkék:burj-al-arab, homok
