2014. június 26-augusztus 1. között a Tompa Mihály Református Gimnázium 7 diákja – Feledy Tímea, Hacsi Bernadett, Kovács Boglárka (V. O), Czakó Gabriella, Demjén Dávid, Vincze Réka (VII. O) és Bálint Barbara (VIII. O) összesen 150 felvidéki magyar középiskolás diákkal és tanárral együtt részt vett a Rákóczi Szövetség által első alkalommal megrendezett „Tábor a Madarasi Hargitán” elnevezésű ivói középiskolás táborban. A tábornak az újonnan átadott ivói Erzsébet Üdülőközpont és Tábor adott otthont, melyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány épített és tart fenn.A tábor több mint 2,5 hektár területen fekszik 900 méter körüli tengerszint feletti magasságon.A résztvevők számára a tábor idején a Rákóczi Szövetség és az Erzsébet Program térítésmentesen biztosította a szállást, a napi háromszori étkezést és a programokat. A lakóhely és Ivó közötti utat a Rákóczi Szövetség szervezte.
A tábor helyszíne Ivó, Erdélyben, Hargita megyében található, Zetelakához tartozó település. Ivóból közelíthető meg a Hargita hegyvonulatának legmagasabb csúcsa az 1801 méter magasságú, „a székelyek szent hegyeként” emlegetett Madarasi Hargita, ami Székelyföld legmagasabb vulkanikus hegye.
Kis csapatunk június 26-án reggel indult útnak Erdély felé. Az egész napi buszozás után éjjel érkeztünk meg Ivóba, álmosan, fáradtan. Másnap miután kipihentük a hosszú út fáradalmait, indulhatott az ismerkedés. A tábor vezetői köszöntötték a résztvevőket és megnyitották a tábort, melygazdag programmal várta a diákokat – voltak kézműves foglalkozások, ahol lehetett agyagozni, pólót festeni, voltak játékos vetélkedők, sportversenyek, ping-pong és csocsóbajnokság, Erzsébet-vetélkedő, Üzenj a jövőnek! rajzverseny, táncház ének- és tánctanulással, rendhagyó irodalomóra, melyen neves erdélyi írókkal – Tamási Áron, Wass Albert, Nyírő József – és közszereplőkkel – Kós Károly, Bánffy Miklós – ismerkedtünk meg, filmvetítés, mely a hős székely katonáknak állított emléket, majd beszélgetés a film rendezőjével, bátorságpróba kreatív feladatokkal ellátva, utolsó este pedig tábortűz.A helyi programokon kívül természetesen kirándultunk is a környéken, megismerkedtünk Székelyföld kulturális és természeti kincseivel, szépségeivel.
Első kirándulásunkon elsétáltunk az ivói Vadasparkba, ahol találkoztunk Dezsővel, a vaddisznóval és Juliskával, a szelíd őzikével, s bár vezetőnk – Éva – tanácsára nagyon csendesen haladtunk az erdőben, sajnos a dámszarvasok és gímszarvasok nem bújtak elő rejtekhelyeikből. A hét során szekereztünk Korondon, ellátogattunk a korondi Tájházba, jártunk egy helyi fazekasnál, majd Erzsi néninél, aki Korondon az utolsók közé tartozik, akik még szövéssel foglalkoznak, és láttuk hogyan készülnek taplógombából karkötők, dobozkák, alátétek, sapkák és kézitáskák. Míg mi Korondon barangoltunk a csapat másik része Parajdon, a Sószorosban túrázott. Meglátogattuk Tamási Áron sírját Farkaslakán, a neves székely író, néprajzgyűjtő Orbán Balázs sírját, kinek legjelentősebb műve A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. Meglátogattuk Benedek Elek és Sütő András sírját Székelyudvarhelyen és megismerkedtünk Székelyudvarhely központjával. Utolsó nap pedig elsétáltunk azetelaki víztározóhoz, megcsodáltuk Székelyföld természeti szépségeit.
A kirándulások és programok mellett természetesen jutott idő ismerkedésre is, így a tábor ideje alatt számos új barátság született.
Majercsík Mária