Derűs reggel virradt ránk 2022. június 8-án, a tanulmányi utunk első napján. Reggel kilenc órakor már az iskolánk épületének előcsarnokában várakozott az utazásra készen álló csoportunk, várva az autóbuszra, ami csaknem másfél órás késéssel érkezett meg, de ez a kis csúszás lelkesedésünket nem szegte.
Több órányi utazás után megérkeztünk az első állomásunkra, Tokajba, ahol meglátogattuk a Finánc-dombi kilátót. Itt a fogadó iskolánk egyik történelemtanára által néhány szóban bemutatásra került Tokaj és az azt körülölelő borvidék. Szintén itt csatlakozott hozzánk a nyíregyházi iskola igazgatóhelyettese is, aki a hét során végigkísért minket utunkon. Bár nem sok időt töltöttünk el Tokajban, a hőség pedig tikkasztó volt, a minket körülvevő táj így is káprázatosnak hatott.
Tokaj után Szabolcs felé haladtunk tovább. Itt az idegenvezetőnk által megismertük a helyi földvár történelmi jelentőségét, majd meg is tekintettük annak maradványait. Bár maga a földvár már alig felismerhető, a helyén található hatalmas gödör még őrzi emlékét. Ezt követően a szabolcsi református templomot látogattuk meg, ahol a monda szerint Szent László király is megfordult.
Szabolcsi megállónk után már a szállás felé vettük az irányt. Délután öt óra után érkeztünk meg Napkor község határába, ahol egy szűk erdei út tárult elénk. Ezt meglátva kételyek támadtak bennünk a lakhelyünket illetően, amikor viszont megpillantottuk a Harangodi-erdőben eldugva található erdei iskolát, mindnyájunknak leesett az álla. A helyszínen Manyika néni, az erdei iskola konyhásnénije fogadott minket a hely fenntartójával együtt.
Bár az esti meleg és az épület előtt álló tóban párzási időszakukat élő békák koncertje kissé megnehezítette az elalvást, e fárasztó nap után hamarosan mindenki álomra hajtotta fejét.
Csütörtök reggel frissen ébredtünk. Egy bőséges reggeli elköltése után felszálltunk az autóbuszra és meg sem álltunk Nyíregyháza városáig. Miután megcsodáltuk a hatalmas iskolát, bent az ottani barátaink fogadtak, akikkel már volt szerencsénk találkozni rimaszombati látogatásukkor. Ezután csoportokat alkotva néztük meg Nyíregyháza központját.
Egy kisebb pihenő képpen meglátogattuk a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertet. Egy kis séta mindenkinek jól esett a szép parkban.
Következő megállónk a Vay-kastély volt. A tárlatvezetés izgalmas és érdekes volt, mindenkinek tetszett ez a csodás vár. A berendezés változatos volt, remekül összehangolták a különböző korokból származó festményeket, bútorokat.
Késő délután érkeztünk meg a Báthori Várkastély és Panoptikum épületéhez. Igaz, itt kevesebb terem volt megtekinthető, de senkinek nem volt hiányérzete a viaszszobrok rendkívül pontos kidolgozása és termek elrendezettsége végett.
A kirándulás harmadik napján a megszokottnál későbbi reggelivel kezdtük a napot, így mindenki kipihenve és energiadúsan indult Debrecenbe.
A város főterén való gyülekezés után mindenki belépett a Debreceni Református Nagytemplomba. Itt hatalmas terek és számtalan lépcső várt ránk, amelyet nehézkes mászás után sikerült mindenkinek abszolválni.
Amikor fellélegezhettünk a friss szabad levegőn, már indulni is kellett a Déry Múzeumba, ahol a Munkácsy trilógia teljesen lenyűgözött mindenkit. A múzeumi villámlátogatás után az autóbusz a Hortobágyra szállította szerény személyeinket.
A Kilenclyukú hídon áthajtva rövidesen megérkeztünk a Mátai méneshez, majd némi szünet után elkészítették számunkra a lovaskocsikat. Felszállás után megismerkedhettünk idegenvezetőnkkel, aki ismertette az általános tudnivalókat. Ezután meg is indultak a kocsik a végtelen alföldbe, ahol néhány magányos fa festette színesre az egyébként teljesen sík tájat. Rövid zötykölődés után meg is érkeztünk az első megállóhoz, itt bivalyok és egy hagyományos viseletbe öltözött pásztor várta érkezésünket egy fekete kutya társaságában. A többi megállónál részesei lehettünk betyár bemutatónak paci simogatással karöltve, majd lovak, juhok és szürkemarhák bemutatásával folytatva értünk vissza az istállókhoz, ahol díjnyertes lovakat és újszülött csikókat egyaránt megtekintettünk.
Elérkezett a negyedik, azaz utolsó napunk. Az előző napok programjai remek lezárást kaptak, ugyanis utunk a nyíregyházi Sóstóhoz és a Nyíregyházi Állatparkba vezetett.
Igaz, az időjárás az elején nem kedvezett , mégis sikerült körüljárni és megcsodálni a tavat. Ez után mindenki izgatottan várta, hogy, eljussunk az állatkertbe. Az állatkertbe lépve három óránk volt bejárni az állatparkot és ez pontosan elegendő volt. Annak ellenére, hogy több diáknak is volt már szerencséje meglátogatni korábban az állatkertet, mindenki ugyan olyan érdeklődéssel indult útnak. Rengeteg egzotikus állatot láthattunk és még egy fóka show-t is volt szerencsénk megtekinteni. Úgy gondolom, az Óceárium is nagy sikert aratott sokunknál.
A hazatérésre kijelölt időpont elérkezésével egyszerre fájó szível és örömmel indultunk el.
Természetesen az út sem telt unalmasan és boldogan emlékezünk vissza a Nyíregyházán és környékén eltöltött négy napra.
Gál Noémi, Hencz Bálint, Szaniszló Kincső, Varga Gergő
