Beszélgetés a volt diákokkal

2015. 11. 06. • Diákönkormányzat • Megtekintések: 2200

Az idei tanévben elhatároztuk, hogy bemutatjuk nektek iskolánk néhány volt diákját. A saját maguk által szerzett tapasztalatokon kívül, a tanulásban és a gyakorlatban, szeretnénk velük együtt segíteni a pályaválasztásban. Ha nem tudjátok eldönteni, hogy hol tanuljatok tovább, akkor segítségetekre lehetnek az ő történeteik és tapasztalataik.

Elsőként Ádám Dávidot szólítottuk meg, aki a  nyolcéves gimnázium diákja volt 2000 és 2008 között. Tanulmányait a Kassai P. J. Šafárik Egyetem orvosi karán végezte 2014-ben.

 

-Hogyan emlékszel vissza a gimnáziumi éveidre?

Mikor én jártam a gimibe, akkor igen családias volt a hangulat, főleg az első években, mikor csak pár osztályból állt az egész iskola, mindenki ismert mindenkit, később már ez megváltozott, viszont minél többen lettünk, annál több dologba tudtunk belefogni, fokozatosan megalakult a DÖK is, kezdetét vette pár hagyomány, a négyéves és nyolcéves osztályok is szorosabban kapcsolódtak egymáshoz. Rengeteg kellemes emlékem fűződik a gimis évekhez, sok jó embert ismertem meg ezidő alatt, és nem utolsó sorban sok új tapasztalatot és lehetőséget kínált nekem.

 

-Milyen közösség voltatok?

Azt, hogy milyen közösség voltunk, nehéz egyszerűen megfogalmazni, mivel volt maga a gimi úgy egészében, volt a mi osztályunk, volt a DÖK, volt az együtt érettségiző két osztály, és további egymásba fonódó apróbb közösség a gimi égisze alatt. Mindegyiknek megvolt a maga varázsa, hangulata és célja.

 

-Felejthetetlen gimnáziumi élmény?

Egy konkrét élményt nem igazán tudok kiemelni, mert szerencsémre elég sokban részem volt az itt töltött nyolc év alatt, mind jó, mind kevésbé kellemes élményekben egyaránt – bár ezek inkább saját tévedéseimből, hibáimból eredtek, mégis hasznosak voltak, mivel minden tapasztalat megtanít valamire, amit később az ember saját előnyére fordíthat. Rengeteg kellemes pillanatot köszönhetek a DÖK kitartó tagjainak, a tanári kar támogatásának, hogy közösen megtaláltuk azt az utat, ami mindig előrébb vitt a közös cél felé.

 

-Mikor döntötted el, hogy orvosira mész?

Ezt a döntést már gyerekkoromban meghoztam, bár sokan csodálkoztak, hogy eme pályát céloztam meg.

 

-A legtöbb fiatal nagyvárosokban próbál érvényesülni , Te amellett döntöttél, hogy Rimaszombatban leszel orvos. Miért?

Ennek több oka is van. Személy szerint nem igazán szeretem a nagyvárosokat. Továbbá itt voltam nyári gyakorlaton is, és valahogy megtetszett a közösség és a hangulat az osztályon. Hiába a nagyvárosi kórház jobb felszereltsége, lehetőségei, de egy rossz közösségben nem szívesen dolgozik az ember nap mint nap. Továbbá, a családom is itt van, ismerőseim nagy része is, és nem igazán volt, ami elszólítson innen. Azon kívül azt a nézetet vallom, hogy ez a régió tette lehetővé nekem, hogy elérjem a célom, ezért sokkal tartozom az itt élő embereknek, közösségnek.

 

-Mik a tanácsaid azon diákok számára, akik orvosira készülnek?

Elsősorban jól kell célt választani, ha megvan a cél, tudnia kell mindenkinek, hogy mennyire akarja elérni, és ha biztos a dolgában, akkor meg kell érte küzdenie. Ez szerintem az orvosira igencsak igaz, nem épp a legegyszerűbb egyetem és pálya. Természetesen, ha ebben segítségre szorulna valaki, szívesen állok rendelkezésére, keressen meg nyugodtan.

 

-Azt hallottam, hogy te is tagja voltál a Diákönkormányzatnak. Én szintén tagja lettem. Úgy vélem, minden évben változnak a programok, tevékenységek. Hogyan emlékszel vissza az akkori DÖK tevékenységekre.

Igen én is tagja voltam a DÖK-nek, több éven keresztül is. Ehhez az időszakhoz és az emberekhez fűződik a gimis éveim legérdekesebb mozzanatainak nagy része. Voltak nehéz pillanataink, amikor úgy tűnt, hogy megszűnik a DÖK, de ebből is kimásztunk végül, rengeteg vidám percet, órát töltöttünk el közösen, ötletelve, mit hogy csináljunk, hogy tegyük az egyhangú hétköznapokat színesebbé. Ne csak abból álljon a gimi, hogy a sok tanulás után ki tud hamarabb hazaérni, hanem a tudásom kívül kellemes emlékeket is nyújtson a gimi a tanulóinak és tanárainak, nevelőinek egyaránt.

 

-Végezetül, egy rövid üzenet a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjainak.

Üzenetként azt szánnám a jelenlegi tanulóknak, hogy ezek azok az évek, amikor még rengeteg időtök van, használjátok ki okosan, ne csak tanulásra vagy szórakozásra, de lássátok meg a valódi értékeket és tiszteljétek azokat. Az életben egyedül nehéz boldogulni, ezért minden tapasztalat később a javatokra válik, minden barátságot meg kell becsülni, segítséggel könnyebb boldogulni a nehéz helyzetekben. Ez egy igen fontos szakasza az életeteknek, ezért jól fontoljátok meg, hogy mi az, amit az élettől vártok. Ez az a hely és időszak, ami a későbbi életetek folyását nagyban meghatározza, ezért döntsetek okosan és főleg megfontoltan, saját lehetőségeiteket és képességeiteket alaposan mérlegelve. Nagyon sok sikert kívánok minden tanulónak, és azt, hogy megtaláljátok az utatok és elérjétek célotokat.

Üdvözlettel,
Ádám Dávid

                                                                       Gál Laura (1. osztály)

Kommentelés lezárva.