2014. május 30. és június 1. között a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázum küldöttsége (Borbás Ádám, Máté Julianna, Ádám Lilla, Pósa Judit és Sebők Attila) Lakitelekre utazott, ahol a Burg Kastl-i gimnázium régi diákjai által szervezett találkozón vett részt.
A találkozó apropója, hogy nemrégiben iskolánkat beválasztották a Burg Kastl-i gimnázium egykori diákjai által támogatott iskolák közé. Jelenleg négy iskolát támogat az Alumni, egyet Kárpátalján, egyet Erdélyben, egyet Délvidéken és egyet Szlovákiában. Ennek keretén belül a múlt hétvégén megimerkedtünk és szorosabb kapcsolatot építhettünk ki a többi, általuk támogatott iskola képviselőivel. diákokkal és tanárokkal. Ahogy az a címben is olvasható, a találkozó vezérfonala, gondolkodásra serkentő mottója az összetartozás és összetartás volt.
Máté Julianna és Borbás Ádám, iskolánk diákjai a következőképpen értékelték a hétvége eseményeit. “Számunkra kiváltképp érdekes volt, hogy találkozhattunk szintén határon túli magyarokkal, akik hasonló helyzetben vannak, mint mi. A programok során megismerkedhettünk a Burg Kastl-i gimnázium tevékenységével, történetével, életével. Ez a gimnázium egy magyar diákok számára létrehozott iskola volt Németországban, amely lehetőséget biztosított az emigrációban élő magyar családok gyermekei számára, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az egykori diákok történeteket meséltek arról, ők hogyan élték meg az ott eltöltött éveket. Beszéltek a diákcsínyekről, de arról is, milyenek voltak a tanárok, hogy nézett ki a tanítás, a kollégiumi diákélet. Lakiteleken van berendezve egy emlékszoba az iskola hagyatékából. Szombat délután media-kommunikációs tréningen vettünk részt, ahol megtanulhattunk egy-két dolgot a cikkírásról, illetve a TV és rádió riportokról, hogyan kell(ene) nyilatkozni, mire kell ügyelni. Szituációs játékokkal próbálhattuk ki az interjúkészítés trükkjeit. Végül esténként kötetlen beszélgetés volt a határon túliakkal, illetve a Burg Kastl-i gimnázium egykori diákjaival. Vasárnap Lezsák Sándor parlamenti képviselő tartott előadást Lakitelek eszmeiségéről, jelenéről és jövőjéről, arról is beszélt, hogy Magyarország mi mindent szeretni tenni a külhoni magyar iskolákért, például támogatni a határon túli iskolák együttműködését. A találkozó ökumenikus istentisztelettel zárult, melyet egy volt “kastlis” diák, Ottó atya, tartott. Véleményünk szerint egy csodálatos hétvége volt tele érdekes és izgalmas beszélgetésekkel.”
Mint a beszámolóból érzékelhető, a diákoknak ez a találkozó kinyitott egy kaput a szélesebb világ felé. Az ilyen találkozók lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy olyan emberekkel kerüljenek közelebbi kapcsolatba, hosszasabban és kötetlenül beszélgethessenek, akiknek életútja valamennyire hasonlít az övékhez: az anyaországon kívül kell(ett) helytállniuk, magyarnak lenniük, ápolniuk és továbbadniuk a magyar kultúrát, hagyományokat, örökséget. Az egyik szembetűnő különbség, hogy a “kastlisok” Nyugaton szocializálódtak. Ezt a magatartásbeli, gondolkodásbeli és életfelfogásbeli különbséget is megtapasztalhatták a diákok, ami megint csak egy eddig ismeretlen érzés volt számukra.
Lezsák Sándor úr előadásában megfogalmazta, hogy az anyaország nem úgy akar segíteni, hogy megmondja, mit és hogyan kell tenni, hogyan kell élni a határon túl, mivel azt az állapotot az anyaországban élők nem érthetik, mivel nem tapasztalták meg. Nincsenek tisztában azzal, mi mindent kell tenniük a határon túl élő magyar kisebbségnek a megmaradásért, annak ellenére, hogy demokratikus és toleráns országban élünk. A határon túli iskolák támogatása és segítése magyarságunk, kultúránk megmaradásának egyik alappillére, ezért fontos az anyaország támogatása. Ezért fontos a Burg Kastl-i öregdiákok kezdeményezése, támogatása, egy, a határon túli iskolákat összefogó hálózat kiépítése.
Lakiteleken éreztük, egy nemzethez, egy kultúrához tartozunk, összetartozunk, összetartunk. Köszönet a szervezőknek!
Ádám Lilla,
a Tompa Mihály Református Gimnázium tanára
Címkék:burg kastl, lakitelek
